Az év elején több változtatást is bevezetett a MÁV-Start, melyeket a közlekedést irányító minisztérium határozott meg. Ezek közül az átlagos utasok pénztárcáját leginkább a pót- és helyjegyek árváltozása terhelte meg: a feláras vonatokon százötvenről száznyolcvan forintra emelkedett a helyjegy ára. Ez azonban csak az elővételben megváltott jegyekre vonatkozik. Aki az utazása napján veszi meg jegyét, a helyjegyért háromszáz forintot kell fizessen.

De hiába veszi meg az utas elővételben a jegyeket, hogyha pénteki vagy vasárnapi napon délután, azaz 12.00 órától 24.00 óráig utazik. A minisztérium által kijelölt csúcsidőszakban ugyanis minden esetben csak a háromszáz forintos helyjegyeket lehet értékesíteni.

Ezzel az intézkedéssel elsősorban az egyetemistákat sújtják, akik általában pénteken és vasárnap utaznak, ráadásul feláras vonaton. Ők a duplájára (százötvenről háromszáz forintra) emelkedett helyjegyárak miatt nagy számban szoktak át a feláras, helyjegyköteles InterCitykről az olcsóbb gyorsvonatokra. Rosszabb esetben pedig buszra, autóra váltottak. Így az átgondolatlan intézkedés az eltelt egy hónapban nemhogy bevételnövekedést, de kifejezetten bevételcsökkenést eredményezett.

Elsősorban ez az eredmény késztette arra a döntéshozókat, hogy pótjegykötelessé tegyék a gyorsvonatokat. A Mozdonyról blog minisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy a 100 kilométernél nagyobb távolságra közlekedő gyorsvonatokra 150-300 forint közötti pótjegyet tervez bevezetni a minisztérium áprilistól. Hogy ez távolságalapú lesz-e, azaz a messzebb utazóknak többet kell-e fizetniük, arról egyelőre nincs információ.

Ez az intézkedés szinte biztosan ismét visszájára sül el, azaz az indokolatlan jegyár-emelés nem a bevételek emelkedését, hanem azok csökkenését hozza majd magával, ráadásul az utasszám csökkenésével együtt. És a kiesés most még drasztikusabb lesz. Azok az egyetemisták, akik a feláras InterCitykről tavasszal átszoktak a pótdíjmentes gyorsvonatokra, a személyvonatok átlagsebességét, az eljutási időket már nem tartják elfogadhatónak, ezért szinte biztosan más közlekedési mód után néznek, ha a gyorsvonati pótjegyet bevezetik. Így nemcsak a pótjegy árától, de a menetdíjaktól, a bérletek árától is elesik a vasút, és azok átvándorolnak majd a Volán társaságok és a benzinkutak kasszájába. Nem tudjuk, hogy a minisztériumnak mi a célja az idei intézkedésekkel, de ha az utasok leszoktatása a vasútról, akkor kiváló úton haladnak.

A gyorsvonati pótjegy egyébként nem ismeretlen Magyarországon. A személyvonatokhoz képest magasabb komfortfokozatú, modern, kényelmes szövetborítású üléses, diszkrét de tágas fülkés, fénycsöves kocsikból kiállított gyorsvonatokra az 1990-es évek elejéig, egészen az InterCityk megjelenéséig pótjegyet kellett váltani. Most, hogy a gyorsvonatokat helyenként mindenütt megállós személyvonatokká silányították vissza, ráadásul a legtöbbjüket egyáltalán nem modern és még kevésbé kényelmes, ráadásul csöppet sem komfortos használt német kocsikból, vagy az elöregedett gyorsvonati és személykocsik keverékéből állítják ki, vajon mi indokolná a gyorsvonati pótjegy bevezetését? Az utasok elüldözésén kívül semmi, mert ésszerű okot erre nem lehet találni.