2013. április 24. 00:01 - -Sárga keramitkocka-

Ennyi hülyét egy rakáson

Egy ismerősöm kérdezte, hogy mit szólok „a debreceniek legújabb alkotásához?” Mivel nem értettem, hogy milyen „alkotásra” gondol, megmutatta nekem Gruska Imre írását, amely a vagy.hu-n jelent meg. Az írást jegyző Gruska azon akadt fenn, hogy a DKV új villamoskocsiszínjének ajtajai felfelé nyílnak. Én még mindig nem értettem az ismerősöm problémáját, így elmagyarázta nekem, a vasutasnak: de hát a villamos árammal megy, a vágány felett felsővezeték van! Hogyha a remíz kapuja nem oldalra nyílik, hanem felfelé, akkor hogyan lehet fölötte vezeték?

Gruskának még volt olyan ötlete, hogy a villamos majd lendületből átgurul a kapu alatt. Az már csak az egyik hozzászólónak jutott el a tudatáig, hogy ha így lenne, kifelé vajon lendületet tudna-e venni a jármű? Megint más azt vélte hallani, hogy azon a szakaszon majd a sínben lesz az áram. Nos, neki elárulom: mindenhol van a sínben áram, hiszen az áramkörnek valahogyan záródnia kell, a vontatási áramot valahogyan vissza kell juttatni a kiindulási pontba. A felsővezetékes üzemek közül egyedüli kivétel a trolibusz, ám annak sem véletlenül két, egymástól elszigetelt vezeték van a pályája felett...

Szóval ha a hangulatkeltés előtt a cikket író vette volna a fáradságot és tájékozódott volna, nem futott volna bele egy ekkora baklövésbe. A világ számos pontján, így Magyarországon is létezik rengeteg olyan kocsiszín, amelyben villamos üzemű járműveket tárolnak, a vágányok felett felsővezeték húzódik, és a csarnok ajtaja felfelé nyílik. A titok nem nagy: a megfelelően kialakított feszítők és szigetelők mellett a kapu aljára fel van függesztve két vezetőelem, amely biztosítja az áramszedő vezetését. Ezen a két centis szakaszon pedig – mert ennél ritkán vastagabb egy kapu – még akkor is áthaladna lendületből a jármű, ha lépésben érkezne meg. Tudniillik, a vasútnak az az egyik roppant fontos tulajdonsága, hogy rendkívül alacsony a gördülési ellenállás.

De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az áramszedő palettája – így nevezik a legfelső részét – jóval szélesebb, mint két centiméter (a kapu szélessége) és ebből adódóan a paletta egyik csúszórésze mindig érintkezni fog a feszültség alatt álló vezetékrésszel. Vagy a kintivel, vagy a bentivel. Az elmozdulást, felcsapódást  pedig a már említett vezetőelem biztosítja, amelyre sokféle megoldást kiötlöttek már.

sargakeramit: aramszedo

Ez egy nagyvasúti mozdony áramszedője, de kialakítása szinte megegyezik a villamosokéval. Látható, hogy a paletta két szélén két csúszóbetét van. Mégha marad is egy darabka feszültségmentes szakasz, az egyik csúszóbetét biztosan el fogja érni a feszültség alatt lévő vezetékrészt.
(fotó: Mozdonyról blog)

Lássunk pár megoldást itthonról:

sargakeramit: kapu1 sehev

A BKV szentendrei HÉV járműcsarnoka
(fotó: Mozdonyról blog)

sargakeramit: kapu2 szepilona bkv

A BKV Szépliona villamoskocsiszínje
(fotó: BKV)

sargakeramit: kapu7 angyalfold hatjabudapest--indafoto

A BKV angyalföldi villamoskocsiszínje
(fotó: hatjabudapest/Indafotó)

sargakeramit: kapu5 szegedregi hamster

A régi szegedi villamoskocsiszín
(fotó: Varga Ákos Endre – hampage.hu)

sargakeramit: kapu6 szegeduj hamster

Az új szegedi villamoskocsiszín
(fotó: Varga Ákos Endre – hampage.hu)

És végül:

sargakeramit: kapu4 debrecenregi benbe

Debrecen, régi villamoskocsiszín
(fotó: Hajtó Bálint – benbe.hu)

Ez tehát a legszebb az egészben, Debrecenben a régi villamoskocsiszínnek is felfelé nyíló kapui voltak. Gruskának tehát nem is kellett volna messzire mennie, hogy tájékozódjon. Csak ki kellet volna nyitnia a szemét, esetleg gondolkozni egy picit. Vagy egész egyszerűen csak hallgatni csendben, ha már az első kettő nem sikerült.

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mozdonyrol.blog.hu/api/trackback/id/tr635243923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Nyuszi 2013.04.24. 06:45:27

Több az, mint két centiméter, a szigetelő hossza is kb. egy méteres. :) Persze a lényegen nem változtat.

Adani 2013.04.24. 08:15:47

Villamosvezeték-trolivezeték keresztezésénél (mint pl. ami a Bp-n a Fogarasi-Nagy Lajos király kereszteződésben van, sokkal nagyobb az árammentes szakasz és ott is lendületből mennek át rajta a trolik és a tuják is, megoldják úgy is, hogy megálló van a kereszteződés előtt. Megesik, hogy hirtelen kell fékezni kamikaze gyalogos miatt és ottragad a feszmentes szakaszon. Ott is csak pár méter, de megeshet. Ilyenkor vagy vontatót hívnak, ami átlöki a feszmentes szakaszon vagy az utasok tolják át, ez a gyorsabb megoldás csak nem biztos ,hogy 1005-ig szabályos, de troli tologatós képpel tele van a net, de pl. villamost már én is toltam többedmagammal mikor egy marha gyalogos begyalogolt a nagy sárga vasaló elé, löktünk rajta egyet és kb. ennyi elég volt, hogy lendületből átguruljon a feszmentes szakaszon, igen a gördülési ellenállás nagyon kicsi így sok tonna vasat is tud pár métert tolni akár 5-6 ember is.

Mészáros Laci 2013.04.24. 11:33:30

...arról nem is beszélve, hogy az újabb trolikon és villamosokon van saját áramellátás ami több mint néhány méterre elegendő.

Tepsifan · http://kephatas.blog.hu 2013.04.24. 11:57:43

Azért azt tegyük hozzá, hogy a vagy.hu-nál jó ideig szokás volt a kérdezés, melyre az önkormányzati szervektől szokás volt a nem válaszolás, így maradt a találgatás.

Pintyőke Zsolt 2013.04.24. 12:30:11

Kedves cikkíró! Talán egy kissé leegyszerűsítetted a megoldást. Egy mai modern szekcionált garázskapu, főleg ipari kivitelben, legalább kétszer olyan vastag, mint amit írtál. Látom, hogy itt redőny rendszerű kapukat mutogatsz példaként, de az általad kritizált cikkben az előbbiről volt szó. Magán a kapu vastagságon kívül, mindkét oldalon plusz technológiai távolságra van szükség az elektromos szigeteltség, valamint a mechanikai holtjáték miatt. Mivel a paletta hossz irányban két oldalt csapágyazva van, s rugóerő nyomja felfelé, nem nehéz kitalálni, hogy rögtön az első csúszólap belefordulhat a résbe, s máris ott a szedő törés. Nyilván erre is lehet jól működő gépészeti megoldást találni, ez viszont tovább drágítja a projektet... ;-)

customer 2013.04.24. 20:34:02

a sok hülye facebook-nagyokos meg lájkolja meg posztolja... szááánalmas

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2013.05.04. 13:27:10

@Pintyőke Zsolt: A közdarab illesztését pofonegyszerű résmentesre csinálni, úgyhogy ez külön költséget biztosan nem okoz (Főleg, hogy egyébként a régi garázskapuknál is figyelni kellett erre, tehát valószínűleg már rég van bevált megoldás) .

Pintyőke Zsolt 2013.05.04. 13:41:02

@SomiTomi: Azóta nézegettem pár idevágó megoldást - s valóban nem agysebészet... :-)

In Time 2013.05.07. 09:32:03

A kritizált remiznél egy beforduló szigetelő elem van.

Wackond 2013.12.21. 11:44:55

A szépilonai fotót Legát Tibor készítette (csak a pontosság kedvéért), a villamosokat saját magam állítottam be a kép, és a másnapi kiállás kedvéért, és a kapukon van egy bakelitből készült átvezető, tehát árammentes ugyan, de elég mindössze 2-5 km/órás sebességre felgyorsulni ahhoz, hogy a szerelvény átgurulhasson alatta még akkor is, ha emelkedő van a kapu előtt. Az átvezető elem egy erre kialakított fészekbe ül be, ezzel biztosítva az áramszedő akadálytalan áthaladását. Azt viszont meg kell várni, míg a kapu teljesen a felső végállásába megy fel, illetve az átvezető üljön be a helyére, mert akkor bizony törés lehet a vége. Szerencsére elenyésző az ebből adódó "balesetek" száma...
süti beállítások módosítása