Találtam egy gyerekoldalt. Mondhatnám, hogy közlekedéssel, oktatással kapcsolatos weboldalakat kerestem, és akkor nem is hazudnék. De amit megmutatok, azt mégis csak véletlenül találtam meg. Egyébként a MÁV Nosztalgia weboldalán. Szóval, ez elvileg egy KRESZ oktató, gyermekfoglalkoztató játékoldal. És mivel újságíró is volnék, vagy micsoda, hát lássuk.

Első ránézésre tényleg helyes a weboldal – főleg, ha gyerekszemmel nézzük. Felnőttszemmel bizonyára elsőre gagyi lenne, de most mi nézzük csak gyerekszemmel, egyelőre. Szóval, a játékokhoz regisztrálni kell, amihez természetesen e-mail cím is kell. Viszont rendes, aranyos a program, mert nem csak kiírja a dolgokat, de beszél is a gyerekhez: Ehhez a művelethez kérd anyukád, vagy apukád segítségét. Ám amikor már 508 forintos emelt díjas sms-t kell küldeni a prémium(nak nevezett) tartalmak eléréséhez, már nem ragaszkodik annyira anyuci megkérdezéséhez a játék. De erről majd később.

Szóval, regisztráció után a gyermek összeállíthatja saját Traffját, ami nem más mint egy autó. Kicsit retrósra vették a figurát, Trabant, kockalada, kispolszki, VW bogár és GAZ-66 jellegű figurák köszönnek vissza, többek közt. Színezhetjük, öltöztethetjük, stb. És ha elkészült az autónk – vagy ahogy a játék hívja, Traffunk – máris mehetünk játszani. Persze közben egy kellemes női, és néha egy barátságos férfihang segít és magyaráz. Ha ezzel megvagyunk, egy térképen navigálhatjuk újszülött Traffunkat.

Aztán hamar rájöhetünk, hogy a jobb felső sarokban a kirakós elemére (gyengébbek kedvéért: puzzle) kattintva sokkal több játék közül választhatunk. Vannak itt egészen értelmes dolgok is az igazán fiataloknak is: szín-forma felismerő, könnyen kezelhető kirakós, memóriajáték, betűs vagy számos összekötő és hasonlók. Aztán vannak „haszontalanok” is: színező, autóverseny, foci és társaik. Természetesen ezekben általában saját Traffunkkal kell végrehajtani a különféle feladatokat.

Szép, színes, hangos, és játékokkal van tele a polc

És aztán van pár, aminek valóban van köze a közlekedéshez. Egy sémára háromféle játék is készült: autónkkal meg kell állni az egyik játékban az Elsőbbségadás kötelező!, másikban az Állj! Elsőbbségadás kötelező! (közkeletű nevén STOP) táblánál, harmadikban pedig a jelzőlámpánál, hogyha az piros. És ami igazán KRESZ oktatásra használható: a táblafelismerő. Elhangzik a tábla neve, majd a felkínáltak közül ki kell választani, hogy melyikről van szó. Jó pont, hogy minden sikeresen teljesített feladat után (néha közben is) megdicsérik a lurkót: Nagyon ügyes voltál, ezt jól csináltad, csak így tovább és hasonló szövegekkel. De hasznos oktató lehet az a játék is, ahol egy analóg (mutatós) és egy digitális órát kell összehangolni.

Ha piros a lámpa, meg kell állni!

Nekem egyébként két kedvencem lett (igen, bevallom, mindegyiket kipróbáltam), de ezek tulajdonképpen egyik kategóriába se férnek bele, maradt nekik az egyéb. Ahol van még különbségkereső, sáros Traffot letakarító és buborékpukkasztgató is. De ott tartottunk, hogy két kedvencem lett: az egyik egy olyan logikai játék, melyben rendet kell rakni, azaz a különféle formájú, szögletes keretbe foglalt játékokat úgy kell felpakolni a polcra, hogy mindennek legyen hely. Egy élelmes szülő később ezt a játékot a gyermekszoba egyéb részeire is kiterjesztheti. De csak akkor, ha nem rögtön ezzel vesszük el csemeténk kedvét az egész Traffozástól.

És a másik kedvencem, ugyancsak egy logikai játék. Itt a kereszteződésekbe pakolandó piros lámpákkal kell megakadályozni, hogy egy másik Traff „megszökjön” előlünk, azaz kijusson a térkép szélére. A játék nagyon hasonlít a pár hónapja hódító macskabekerítősre, ám annál azért sokkal könnyebb, szerintem. Igaz, nekem a macskás se volt igazán nagy kihívás.

Be tudod keríteni a sárga Trabantot?

Aztán persze garázsunkban lehet saját Traffunkat ápolgatni, javítgatni. Erre a játékban teljesített traffintokat lehet elkölteni a virtuális piactéren. Azt nem tudom, hogy esetleg traffintokat is lehet-e kapni emelt díjas sms-ért, ennyire nem mélyedtem bele. És van itt még mesemondó részleg is, ha jól sejtem, a könyv formájában már kiadott Traff-meséket lehet megnézni, meghallgatni. Merthogy ezek a Traffok annyira nem újak (2009-esek, ha jól tippelek) de én csak most botlottam bele. Úgyhogy vigyázzon a kedves szülő, mikor gyermekének megmutatja az oldalt mert lehet, hogy ő már réges-régen ismeri. :-)

Összefoglalva, a www.traff.hu egy, a maga nemében színvonalasnak tekinthető készségfejlesztő-foglalkoztató, és a mesék révén gyermeklekötő oldal. A játékok nehézségi szintje, témája elég vegyes, a néhány évestől a kisiskolás korig találhatnak köztük kedvükre valót. Persze hozzátenném, én nem vagyok gyermeknevelési szakember, csak nem olyan régen voltam gyerek, hogy ne emlékezzek még pár dologra.

Negatívumként két dolgot tudok felhozni: Először is itt van ez az sms-fizetéses dolog. Egyes játékokban a további pályákért fizetni kell, bruttó 508 forintot. Nem vészes összeg, de ha nem figyelünk, a gyermek szépen megcsapolhatja a pénztárcát. De hiába dicsér a gép, szerintem mégiscsak készségfejlesztőről van szó, és különben is magára hagyni a gyereket egy számítógéppel, meggondolatlanság. A másik negatívum, hogy néha lefagy a weboldal, és vagy simán csak elmegy a hang, vagy megáll a történet de ki lehet lépni, vagy megáll és nem reagál semmire se. Szóval, szülői felügyelet azért ide is ajánlott.

És hát... én mindig is jobban szerettem a hagyományos játékokat. A papíralapú memória, a Matchbox és a focilabda nem kér sms-t és nem is fagy le soha. Na jó, a labda télen le tud. És nekem hatévesen mobiltelefonom se volt, nemhogy számítógépeztem volna. (Tudom, egyesek erre azt mondják, hogy rossz korba születtem. Hát nem tudom, én jól éreztem magam már akkor is, de az egy másik téma. Ahogy az is, hogy mellégépeltem az elején, és a STOP helyett SZOP táblát írtam. Na persze bizonyos útszakaszokon ilyenek is vannak az út mentén, de az már egy másik korosztály „készségfejlesző játéka”.)

„Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált?”

(Fotó és képernyőfelvétel: saját, kattintásra indafotós album nyílik. Az idézet az utolsó képaláírásban Kosztolányi Dezső A játszótársam mondd, akarsz-e lenni? című verséből való.)