A vasúton minden papírral működik. De tényleg minden. Hiába vannak számítógépek, az összes létező nyilvántartást papíron is vezetni kell. Hiába van a menetirányító előtt monitorok tucatja, a vonatokat a papíralapú naplóba is be kell írni. Hiába van a mozdonyon MFB (mozdonyfedélzeti berendezés), a menetigazolványt papíron is vezetni kell. Hiába van a SZIR (szállításirányítási rendszer), a fuvarleveleket, terhelési kimutatásokat papíron is vezetni kell. Hiába a FOR (forgalmi napló), az adatokat kézzel is írni kell.

Még jó, hogy a géppel kiadott menetjegyek mellé nem kell adni egy kézzel írtat is.

A sok dokumentumon kívül a mozdonyvezetőnek szolgálatban magánál kell tartania a Szolgálati menetrendkönyvet és a Menetrendi segédkönyvet (és újabban már az Útvonalkönyvet is). Mindegyik kiadvány több kötetes. A képen a szolgálati menetrendkönyvekhez kiadott első módosításcsomag látszik, vonalanként, vonalrészenként csoportosítva. A kupacok vastagsága változó, de körülbelül 400 lap lehet a képen.

Igen, itthon még a huszonegyedik században is papírral megy a vasút.