A Keleti pályaudvar forgalmi oktatótermében jártunk. Egy pártíz négyzetméteres terem békebeli iskolapadokkal, székekkel, két írásvetítővel és néhány szekrénnyel. Egyetlen kis félkör alakú ablaka a padlószinten, a Baross térre néz. A falak azonban kincseket rejtenek. Hatalmas, kihajtható-lapozható oktatótáblák szemléltetik a vasúti jelzőket, jelzéseket. Ám a teremben már nincs a szó klasszikus értelmében vett vasutasképzés. Esetleg egy-egy időszakos oktatás, vagy talán vonalismereti képzés ha beszorul ide. Pusztul az oktatóterem, pusztul a vasút jelene és pusztul a múltja is. Csak nehogy vele együtt pusztuljon a képzés színvonala is.
Ó, mióta nincs már nyolcvanas előjelzés? Hiszen petróleumlámpás alakjelző is alig akad...
Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett pályán alkalmazott figyelmeztető jelek, gurítás- és tolatásjelzők.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.