Remek összeállítást készített a Magyarországon közlekedő kocsik életkoráról, gyártójáról, felszereltségéről és egy sor más adatról a vonatösszeállítás.hu. A teljes magyar személy- és motorkocsiparkot magába foglaló írás ide kattintva érhető el, melyből kiderül például az, hogy hány személykocsi fut az országban, mennyi az átlagéletkoruk, átlagosan milyen a színvonaluk, vagy éppen az, hogy hány százalékukban van klíma?
A keskeny nyomtávolságú kocsik eloszlása vasúttársaság szerint
Évekkel ezelőtt történt, hogy az egyik mozdonyvezetőnek az ország másik feléből szerzett kutyákat egy ismerőse. A kölyköknek körülbelül háromszáz kilométert kellett vonaton megtenniük, egy budapesti átszállással. Mivel a nyári melegben – és egyébként is – a kölykök érdekében minimálisra kellett csökkenteni az utazási időt, az InterCity mellett döntöttünk. Azonban az IC-n nem lehet kutyát szállítani, ezért vasutas kollégáink segítségét kértük: a kiválasztott vonat mozdonyának hátsó vezetőállásán utaztunk: a két kölyökkutya, új gazdájuk a mozdonyvezető, és én, a gyakornok.
A bátrabbik már körülnézett, a másik még a biztonságot jelentő kosár védelmében lapul
A függönyök behúzva (szerencsénkre azon a gépen még megvoltak), az ablakok lehúzva, így a menetszél mémiképp enyhítette a Nap melegét. A kutyusok jól bírták az utat, bár inkább félénken és álmosan lapultak vagy az ölünkben, vagy egy kényelmesnek tűnő zugban, mintsem felfedezőútra indultak volna. Persze, ezt mi sem bántuk.
Budapesten egy tempós séta következett az egyik pályaudvartól a másikig, és onnét egy újabb hosszú út várt a kutyákra, ezúttal egy gyorsvonat kocsijában. A négylábúak azóta is jó egészségnek örvendenek, és becsülettel ellátják házőrzői feladatukat.
Lepihentek a kutyusok a különféle fékvezetékek között. Szerencsére egyiknek sem jutott eszébe kinyitni a vészfékváltót.
Azok a szemek... :-)
Az éberségi berendezés lábpedálja is nagyon kényelmes tud lenni...!
Sajnos mobiltelefonnal – ráadásul este, esőben – készültek a felvételek, de mivel nem mindennapos dolog az, hogy a budapesti HÉV vonalán tehervonat közlekedik, úgy döntöttünk, hogy közreadjuk ezeket. Egyben bátorítjuk olvasóinkat, hogy ha utazásuk során érdekes, izgalmas képeket készítenek, azokat küldjék be a Mozdonyról blog címére, a keramitkocka@index.hu e-mail címre! A legjobb felvételeket a blogon megjelentetjük!
2011. május 16-án sorozatos biztosítóberendezési meghibásodások és emberi mulasztások következményeként Tura állomásról a jobb (helytelen) vágányra haladt ki a Budapestre tartó személyvonat, és így szembeközlekedett az Aszódról elindított InterCityvel.
Ezt az esetet dolgozza fel a MÁV Baross Gábor Oktatási Központja által készített kisfilm.
Az esetet a Közlekedésbiztonsági Szervezet is vizsgálta, a zárójelentést ide kattintva lehet megtekinteni.
A Budapesti Közlekedési Központ kiírta a közbeszerzést a Százlábú híd teljes rekonstrukciójára.
Ez a Kerepesi úti híd a Keleti Pályaudvarra vezető vasúti vágányok fölött ível át, nevét a vasutasoktól kapta azért, mert a két felszerkezetből álló híd nem néhány nagy pilléren, hanem sok karcsú tartón nyugszik.
Pusztul, omladozik az öreg híd
A híd sajnos nagyon rossz állapotban van, maguk a hídszerkezetek erősen korrodáltak, és a betonelemek is elhasználódtak. A hídról kisebb-nagyobb darabok rendszeresen a vágányokra esnek, ezzel veszélyeztetve a közlekedésbiztonságot. Az útpálya és a hídszerkezet átázik, a lecsöpögő víz és télen a jégcsapok miatt a vasúti felsővezetéket a híd alatt ki kell szakaszolni az áramütés veszélye miatt. Ráadásul a pillérek kialakítása, amely annak idején szigorúan követte a vasúti vágányok vonalát, nem teszi lehetővé a vasúti fejlesztéseket. Mindezen okok miatt a Százlábút teljesen elbontják, és egy új, modern híd épül a helyére.
A Százlábú hidat, pontosabban annak északi hídtestét 1925-ben építették, és eredetileg vasúti híd volt: a gödöllői HÉV szerelvényei közlekedtek rajta, melyeknek a Keleti pályaudvar volt végállomása egészen 1970-ig, amíg el nem készült a kelet-nyugati metró az Örs vezér teréig.
A munkák már 2013 nyarán elkezdődhetnek, ezek során a forgalom fenntartása mellett először az északi, majd a déli oldal újul meg. Az északi oldalt kiszélesítik, így a Hungária körútról a Keleti pályaudvar felé három sávon haladhatnak majd az autósok, és a kerékpárút összekötése is megvalósul.
A híd második világháború utáni újjáépítéséről a Filmhíradó is beszámolt:
(fotó: Mozdonyról blog, grafika: BKK, videó: Nemzeti Audiovizuális Archívum)
A vasúton minden papírral működik. De tényleg minden. Hiába vannak számítógépek, az összes létező nyilvántartást papíron is vezetni kell. Hiába van a menetirányító előtt monitorok tucatja, a vonatokat a papíralapú naplóba is be kell írni. Hiába van a mozdonyon MFB (mozdonyfedélzeti berendezés), a menetigazolványt papíron is vezetni kell. Hiába van a SZIR (szállításirányítási rendszer), a fuvarleveleket, terhelési kimutatásokat papíron is vezetni kell. Hiába a FOR (forgalmi napló), az adatokat kézzel is írni kell.
Még jó, hogy a géppel kiadott menetjegyek mellé nem kell adni egy kézzel írtat is.
A sok dokumentumon kívül a mozdonyvezetőnek szolgálatban magánál kell tartania a Szolgálati menetrendkönyvet és a Menetrendi segédkönyvet (és újabban már az Útvonalkönyvet is). Mindegyik kiadvány több kötetes. A képen a szolgálati menetrendkönyvekhez kiadott első módosításcsomag látszik, vonalanként, vonalrészenként csoportosítva. A kupacok vastagsága változó, de körülbelül 400 lap lehet a képen.
Igen, itthon még a huszonegyedik században is papírral megy a vasút.
A keskeny nyomtávolságú kocsik eloszlása vasúttársaság szerint
