Útjára indult a Wagner-mozdony. A GYSEV a világszerte ismert és népszerű komponista születésének 200. évfordulója előtt tiszteleg a tematikus mozdonnyal. A Wagner-mozdony grafikájának alapszínei a fekete és a piros, melyre elegáns arany színnel került rá a stilizált Wagner portré, illetve szintén arany, valamint fehér betűkkel a zeneszerző neve és a 200-as szám. A mozdony két oldalán megjelenő motívum a komponista két operájára, A Bolygó hollandira, valamint a Lohengrinre utal.

A vasúttársaság 2011-ben a Liszt évben a magyar zeneszerzőnek állított emléket, szintén születése 200. évfordulójára. Most ennek a tematikus mozdonynak a (mára már megkopott – a szerk.) borítását cserélték le a szakemberek. Így az eddigi Liszt-mozdonyt alakították át Wagner-mozdonnyá. Az utazóközönségnek Liszt zenéjétől is búcsúznia kell: Magyarország egyetlen zenélő mozdonya a II. Magyar Rapszódia helyett mostantól a zenetörténet egy másik, világszerte ismert dallamát, a Walkür című operában felcsendülő Walkürök lovaglását játssza.

„Liszt Ferenc nem csak kortársa és pályatársa volt Wagnernek: a két zeneszerző kiváló barátságban is volt. Liszt folyamatosan támogatta az általa zseniálisnak tartott német komponistát, műveit pedig egész Európában népszerűsítette. Ezért is támogattuk azt a kezdeményezést, hogy Liszt után Richard Wagner életművére is tematikus mozdonnyal hívjuk fel az utazók figyelmét” – mondta az átadási ünnepségen Dávid Ilona, a GYSEV Zrt. elnöke, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A magyarországi Richard Wagner Társaság elnöke az avatáson úgy fogalmazott: Liszt Ferenc nélkül talán nem is jöhetett volna létre a Wagner-életmű.

„1849-ben Liszt Ferenc mentette meg Wagnert a börtöntől, amikor forradalmi részvétele miatt üldözték. Később pedig Liszt lánya, Cosima Wagner feleségeként rengeteget tett a zeneszerző műveinek ismertebbé tételéért. Társaságunk köszönettel tartozik a GYSEV-nek, amiért lehetővé tette, hogy ilyen módon is népszerűsítsük a páratlan Wagner-életművet” – mondta Bajai András, a magyarországi Wagner Társaság elnöke.

A Wagner-mozdony első útján egy intercity vonat élén a budapesti Keleti pályaudvarra indult Sopronból.

– GYSEV Zrt.

Már állnak az új jegykiadó automaták a Nyugati pályaudvaron. A négy új gépet a korábbinál frekventáltabb helyre, a csarnok közepére sikerült elhelyezni. Így a körút felől érkező utasoknak is útba esik, és nem kell a fél pályaudvart megkerülni, ahogy arra korábban volt példa.

Az automaták egyelőre még nem működnek, de várhatóan napokon belül üzembe helyezik mindegyiket.

Négy vállalatra bomlik a szlovák teherszállító vasút, erről döntött a napokban a szlovák kormány. A teherszállítás továbbra is megmarad a ZSSK Cargo kezében, azonban az egyéb résztevékenységeket kiszervezik. Külön leányvállalat alakul a kocsik tulajdonlására, a kocsik és mozdonyok karbantartására és javítására, valamint a kombinált fuvarozás kezelésére.

Az új leányvállalatokba stratégiai partnert, külső befektetőket szeretne bevonni az állam. Ez azt jelenti, hogy a cégek nagy része magánkézbe kerülhet. A kiszervezésekkel a kormány azt szeretné elérni, hogy az évek óta rosszabb teljesítményt mutató vállalat végre helyrerázódjon, és az egymástól elkülönített tevékenységeit külön-külön is nyereségessé tehesse

A vasút köztudottan veszélyes üzem, ezt nem lehet elégszer elmondani. Nagy-Britanniában nagy rajongótábora van a vasútnak, kedvelt hobbi a vonatok fotózása, megfigyelése, a kocsik számolása „szakkifejezéssel” élve a spotterkedés.

Egy ötven éves férfi is ennek a szenvedélyének hódolt Wiltshire-ben: éppen egy, két gőzmozdony által húzott nosztalgiavonatot figyelt, amikor erős ütést érzett a lábán. Az egyik gőzös szerkocsijáról levágódott egy darab szén, és olyan szerencsétlenül találta el a férfi sípcsontját, hogy a kórházban egy 35 centis fémlappal kellett megerősíteni.

A vasút vizsgálata szerint egy pályahiba okozta „döccenés” lehet a felelős a széndarab repüléséért.

Messze van még a véglegestől, és sok benne a nyilvánvaló hiba is, mégis már most érdekes vetni egy pár pillantást a 2013/2014-es menetrendtervezetre. A 2-es vonalon még tart a felújítás miatti vágányzár, de az Esztergom–Piliscsaba szakaszon hamarosan megindul a forgalom. Persze, még vágányzári menetrend szerint. Az alapmenetrendben ugyanis egyelőre egyetlen új megállóhelyen sem állnak meg a vonatok. :-D

A 30-as vonalon közlekedik majd egy gyorsvonat, amelynek neve (még) Kérdéses. :-)

És megjelenik egy új kapcsolat is: Kőbánya-Kispestről 5.26-tól 19.26-ig óránként indulnak gyorsított személyvonatok Székesfehérvárra. A vonatok a 40a-n közlekednek majd, és Ferencváros, Kelenföld, Budatétény, Érd-felső, Tárnok, Martonvásár, Baracska, Kápolnásnyék, Velence és Gárdony állomásokon és megállóhelyeken állnak meg. Mivel a vonat a budapesti egyesített bérlettel igénybe vehető, a déli összekötőn óránként lesz egy személyvonatpár, ami kapcsolatot teremt a Duna két partja között.

Aztán az is látszik, hogy az egri IC-k hosszabbodnak: Eger helyett egervári megállással Eger-Felnémetig közlekednek majd.

Első ránézésre ennyi az érdekesség a szúrópróbaszerűen kiválasztott menetrendi mezőkben. Ahogy a tervezet fokozatosan véglegessé válik, úgy olvashatnak majd itt is az önöket érintő változásoktól.

– Mozdonyról blog

Egy elveszett heveder okozta a pénteki franciaországi siklást, melyben hatan életüket vesztették, és hatvanketten megsebesültek.

A francia vasút vizsgálata szerint a heveder egy vágánykeresztezésben a folyóvágány és a keresztezési csúcs sínszálait kapcsolta össze, de egyelőre ismeretlen körülmények miatt leesett, és beékelődött a keresztezési csúcs nyomvályújába. Erre futott rá a vonat 120-140 km/h közti sebességgel. A mozdony és az első négy kocsi még átjutott az akadályon: folyamatosan maga előtt lökdöste azt, így beékelte a keresztezési csúcsba. Így aztán a megszorult hevederre ráfutó ötödik kocsinál elszakadt a vonat, és a kocsik kisiklottak. Némelyik az oldalára borulva tarolta le Brétigny-sur-Orge állomás peronját.

Fotó: SNCF

A vizsgálat megállapította, hogy a balesetet szenvedett vonat egyetlen járművének futóművével sem volt gond, és a mozdonyon sem találtak hibát. Ráadásul a baleset előtt áthaladó két vonatnál is mindent rendben találtak, így egyelőre nem tudni, hogy hogyan szabadult el és ékelődött a keresztezés nyomvályújába a heveder. Épp ezért a francia vasút (SNCF) és a balesetet vizsgáló közlekedési hatóság (RFF) a következő két héten 5000 hasonló átszelésnél és váltónál lévő illesztést vizsgál majd meg a teljes francia hálózaton. A vizsgálat különös figyelmet fordít majd a csúcssínek, csúcsbetétek lekötéseire, illetve a tősínek és keresztezési középrészek összekötő hevedereire.

2013. október 28-30. között rendezik meg első alkalommal az InnoRail vasúti konferenciát. A „gyakorlatorientált szakmai konferencia életre hívásának célja, hogy fórumot teremtsen a vasúti infrastruktúra különböző szakterületei közti eszmecserére, gyakorlati problémák megvitatására, új, innovatív fejlesztések, eszközök és módszerek bemutatására és megismerésére.”

További részletek az InnoRail weboldalán olvashatóak.

A Dunakeszin működő vasúti járműjavító államosítását már egy ideje tervezi a kormány, de a többségi tulajdonos, a Bombardier Transportation ezidáig nem fogadta el a kormány ajánlatát. Az ajánlat szerint az állam megvásárolná a kanadai-német tulajdonosok többségi tulajdonrészét, akik csak egy kisebb részesedést tartanának meg. Emellett átadnának néhány gyártási jogot is, cserébe az állam jelképes áron átveszi a járműjavító többségi irányítását.

Ám a jelenlegi többségi tulajdonos annak ellenére sem hajlott az ajánlatra, hogy a vállalat veszteséges. 2012-ben 800 milliós veszteséggel zárta az évet, idénre pedig mínusz ötszáz millió forint a terv. Az ok, hogy a MÁV-tól várt felújítási, átépítési megrendelések elmaradtak, a külföldi megrendelések pedig nem fedezik teljes körűen a vállalat működési költségeit. Mint ismeretes, a Bombardier Dunakeszin készítette el 2008-ban a hét másod- és három első osztályú felújított harmadik generációs InterCity-kocsi prototípust, illetve nullszériát. A tervezett sorozatmegrendelésből végül nem lett semmi, a MÁV inkább a nulláról, az állami tulajdonban lévő szolnoki járműjavítóban kezdett el új prototípus kocsikat építeni az IC+ projekt keretében. A megrendelések elmaradása miatt az is elképzelhető, hogy 460 alkalmazottja harmadát az év végén elbocsátja a járműjavító.

Bár a tulajdonosok sem a gyártási jogokról nem szeretnének lemondani, sem kisebbségi tulajdonba nem szívesen kerülnének, most mégis úgy tűnik, hogy lesz üzlet. Igaz, nem egészen úgy, ahogyan azt az állam szerette volna. Michael Fohrer üzletágvezető ugyanis a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, „célunk, hogy növeljük a magyarországi foglalkoztatottságot, és akár üzletfélként, akár beszállítóként, de hosszú távon is a MÁV megbízható partnere maradjunk.”

Ez tehát azt is jelentheti, hogy a tárgyalások sikertelensége esetén, ha az állam mindenképpen meg szeretné vásárolni a vállalatot, a Bombardier kiszáll a járműjavítóból. Persze ekkor teljes tulajdonrészét és gyártási jogait is magával viszi. Az ilyen megoldással tehát sem a Bombardier sem az állam nem nyerne.

Persze az is tény, hogy Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nemrég azt mondta: örömmel venné, ha a Bombardier tulajdonrészének visszavásárlásával Dunakeszi is olyan súlyú járműjavító központtá válna, mint a Stadleré Szolnokon.