Péntek reggel helyreállt a vasúti közlekedés a spanyolországi Santiago de Compostela mellett az egyik vágányon, amelyen a szerdai spanyolországi szerencsétlenség óta szünetelt a forgalom.

A nagysebességű vonal egyik vágányát reggel nyolc órakor nyitották meg, és előtte már az Ourense és Santiago de Compostela közötti, hagyományos vonalon is megindulhatott a forgalom.

A másik nagysebességű vágány, amelyet szintén érintett a 80 halálos áldozatot követelő szerdai katasztrófa, továbbra is zárva van.

Egy térfigyelő kamera rögzítette a felkavaró képsorokat a 80 halálos áldozattal járó spanyol kisiklásról.

Helyi idő szerint nem sokkal szerda este kilenc után kisiklott a spanyol államvasutak (RENFE) nyomtávváltós szuperexpressze. A Madridból Ferrolba tartó motorvonat mind a tizenhárom kocsija kisiklott, négy fel is borult az északnyugat-spanyolországi Santiago de Compostela városánál.

A vonaton 222-en utaztak, közülük 73-an a helyszínen meghaltak; a sérültek száma száz felett van, sokakat eltűntként kezelnek. A motorvonat egyik kocsija a vonatról leszakadt és a pálya melletti úton állt meg.

A vonatot továbbító dízelmozdony (vonófej) gépészeti berendezései is összeroncsolódtak, a jármű kigyulladt. A spanyol belügyminiszter kizárta a terrortámadás lehetőségét.

A katasztrófa okaként egyelőre gyorshajtást valószínűsítenek: a vonat a megengedett 80 km/h helyett 180 km/h-val érkezett az íves pályaszakaszra, ahol a baleset történt. Azt egyelőre nem tudni, hogy emberi mulasztás vagy műszaki hiba okozta-e a kirívó sebességtúllépést. A vonat menetadatait tartalmazó adattárolót már kiemelték a roncsok közül, az adatok kielemzése folyamatban van. A vizsgáló hatóság csak ezt követően nyilatkozik majd.

A képen narancssárgával a vonófej és siklott kocsik, kékkel a teljesen megsemmisült utolsó előtti kocsi, fehérrel a további roncsok,l zölddel a pályáról kirepülő kocsi, pirossal a menetirány szerinti hátsó, kigyulladt vonófej.
Kép forrása: El pais

– Mozdonyról blog

A két héttel ez előtti franciaországi balesetet követően elrendelték a teljes hálózat, azaz mintegy ötezer váltó és kitérő ellenőrzését.

A vizsgált elemek öt százalékánál volt szükség kisebb szabályozásra, ez az időszakos ellenőrzések során tapasztalt értékekkel megegyezik. Forgalomveszélyes helyzetet sehol sem észleltek, így egyelőre nem világos, hogy hogyan szabadult el az elméletileg négy csavarral rögzített heveder.

„Az ellenőrzések nem észleltek olyan helyzetet, amely veszélyeztetné a biztonságot” – mondta sajtótájékoztatóján Pierre Izard, a francia állami vasúttársaság (SNCF) infrastruktúráért felelős vezérigazgatója. Ugyanakkor elrendelte, hogy az eddigi kéthetes gyakorlat helyett hetente ellenőrizzenek minden váltót és átszelést. Guillaume Pepy, az SNCF elnöke szerint a gyakoribb ellenőrzéssel „meg lehet majd érteni, hogy milyen mechanizmus játszott közre a szerencsétlenségnél.”

Mivel az összes többi kitérő és keresztezés rendben volt, a vizsgálat nem derített fényt arra, hogy hogyan szabadulhatott el a balesetet okozó heveder. „Minden eddig feltételezett eset elképzelhető, de egyiket sem kezeljük kiemelten” – mondta Pepy.

Ismét hangzatos tervek láttak napvilágot a sajtóban: az orosz-kínai beruházás keretében Bécsig tervezett széles nyomtávú vasútvonal, a transzszibériai vasút hosszabbítása Szlovákián át vezetne. Erről írtak alá szándéknyilatkozatot a napokban Bécsben az orosz, ukrán, szlovák és osztrák államvasutak vezetői.

A mintegy hatmilliárd eurós beruházás keretein belül elkészülne a jelenleg Vlagyivosztoktól Moszkváig, illetve a szlovákiai tiszacsernyői átrakodóig tartó vasútvonal Bécsig tartó meghosszabbítása, ahol új zöldmezős beruházás keretében egy 200 hektáros átrakót, konténerterminált építenének. Ez az osztrák vasútnak 300 új munkahelyet és 10%-os forgalomnövekedést ígér.

Nem mindenki látja azonban pozitívan a jövőt: Simon Zsolt, a szlovák parlamenti párt, a Híd-Most alelnöke szerint a tiszacsernyői átrakót Bécsbe telepítik, így a kelet-szlovákiai térség munkahelyeket veszít majd. A párt másik politikusa, Frantisek Sebej szerint hogyha kiépül Pozsony és Kassa között (ez a Fico-kormány terve volt) a széles nyomtáv, azzal jelentősen megnőhet majd az orosz befolyás. „Ahogyan egy gázvezeték, amelyen keresztül minden földgázunk áramlik, felhasználható politikai eszközként” − figyelmeztet a politikus. A vasútvonalnál az orosz kereskedelmi társaságok befolyásáról lehetne szó. Ráadásul épp az orosz geopolitikai befolyástól tartva az EU sem száll be a projekt finanszírozásába.

Ám Szlovákia önmaga képtelen lenne ezt a beruházást finanszírozni, így a majdani tranzitdíjakból is csak csekély részesedésre számíthat. És ne feledjük, hogy egy ilyen nagyszabású, hatalmas költségekkel járó beruházás megtérülése akár évtizedekbe is telhet.

Az új vasútvonal kelet felől a kínai kereskedelmi és gazdasági központot, Sanghajt is bekapcsolná a hálózatba. A Távol-Kelet és Nyugat-Európa között az áruk ma jórészt hajón utaznak, egy-egy szállítás így akár 30 napig is tarthat. Vasúton ez az idő a töredéke, a szállítás ára viszont a többszöröse lehet.

Szerdai ülésén a román kormány elfogadta az államvasút teherszállító vállalatának, a CFR Marfănak 51%-os részvénycsomagjának eladását. A feleknek így hatvan nap áll rendelkezésükre, hogy aláírják a szerződést. Erre várhatóan szeptember elején kerül majd sor.

Előbb azonban még a nemzetbiztonsági ügyekért felelős Legfelső Védelmi Tanácsnak is áldását kell adnia a tranzakcióra.

A legnagyobb romániai magánvasutat, a GFR-t hivatalosan június 20-án nyilvánították nyertesnek. A vállalatnak 202 millió eurót kell kifizetnie a román állam számára a Marfă többségi tulajdonáért.

A privatizáció nem ment zökkenőmentesen: a legutóbbi politikai huzavonát is számos nehézség előzte meg.

Ha a hatvan napos határidő kifut, a vonatkozó jogszabály értelmében érvényteleníteni kell a privatizációs eljárást. Ez azonban azt is jelenti, Románia mégsem zárhatja majd sikeresen a Nemzetközi Valutaalappal kötött elővigyázatossági hitelmegállapodást, és az újabb, jelenleg zajló hiteltárgyalások is azonnal véget érnek.

– Mozdonyról blog

A legnagyobb román magánvasútnak, a CFR Marfăért is sikeresen pályázó GFR-nek adnák el a horvát állami vasutak (HŽ) teherfuvarozási részlegét, jelentette be Sinisa Hajdas Doncic közlekedési miniszter a vasútért felelős kormánybizottság hétfői ülése után.

A HŽ Cargo privatizációjára a cseh AWT, az osztrák RCA valamint a Grampet csoporthoz tartozó román GFR tett ajánlatot. A 24sata napilap internetes tudósítása szerint ezek közül csupán a román jelentkező felelt meg a feltételeknek. A kormány a többi között mintegy 600 millió kunás hitelhez kapcsolódó kezesség átvállalását kérte, továbbá 210-230 millió kuna értékű összeg azonnali befizetését a költségvetésbe.

Ezenkívül a vevő kötelezettsége 150 millió kuna beruházási célú forrás biztosítása is, valamint 70 millió kunát kérnek tőle folyó kiadásokra, illetve bérkifizetésekre. A vevő összesen mintegy 1,1 milliárd kunát fizet majd a HZ Cargo 75 százalékos részesedéséért. Az ügyben a zágrábi kormány csütörtöki ülésén dönt.1 kuna 39,21 forintnak felel meg.

– MTI

Traian Basescu román államfő egy hónappal elhalasztotta az új közlekedési miniszter kinevezését, és felszólította a tárcát ideiglenesen vezető Victor Ponta miniszterelnököt: vállalja magára az államvasutak teherszállító részlegének (CFR Marfă) a magánosításával kapcsolatos döntés felelősségét.

A szociáldemokrata miniszterelnök hétfőn hivatalos átiratban kérte a jobboldali elnököt, hogy a liberális Ovidiu Silaghit nevezze ki közlekedési miniszterré. Traian Basescu azonban bejelentette, hogy augusztus 23-áig nem szándékozik dönteni a jelöltről. Kifejtette: gyanús számára, miért késlekedik a kormány a CFR Marfă privatizációs szerződésének aláírásával, ezért olyan helyzetet akar előidézni, amelyben Ponta – ideiglenes tárcavezetőként – dönteni kénytelen az ügyben. Hozzátette, bár nem tartja meggyőzőnek Silaghi korábbi miniszteri ténykedését, nem szeretné, ha csak bűnbaknak használnák egy privatizációs kudarcban.

A CFR Marfă magánosítására kiírt versenytárgyaláson június 20-án hirdettek nyertest, amelynek alapján a legnagyobb magánkézben lévő román vasúti társaság, a Grup Feroviar Roman (GFR) kötheti meg a 200 millió eurós (60 milliárd forintos) adásvételi szerződést.

A bukaresti kormány a CFR Marfă privatizálása nélkül nem zárhatta volna le sikeresen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött második hitelszerződését. A román sajtó szerint Christine Lagarde, az IMF elnöke is lemondta volna múlt heti bukaresti látogatását, ha Bukarest nem privatizálta volna a megszabott határidő előtt a CFR Marfát, amire hitelezői előtt kötelezettséget vállalt.

Basescu hétfőn azt állította: a GFR a vételár kifizetésére is „kétségbeesetten” keresi a hitelezőt. Az elnök szerint félő, hogy a GFR-nek nincs elég pénze, holott a nemzetbiztonsági tanács azzal a feltétellel járult hozzá a stratégiai vállalat eladásához, hogy a vásárló nem ócskavasnak veszi át, hanem korszerűsíti a céget. E hírek azért is érdekesek, mert a GFR pályázik a horvát árufuvarozó vasútért is.

Victor Ponta miniszterelnök azt követően kényszerült átvenni a közlekedési minisztérium ideiglenes vezetését, hogy a tárca vezetőjét, Relu Fenechiut egy korrupciós ügyben öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a román legfelső bíróság és a miniszter lemondott tisztségéről.

– MTI, Mozdonyról blog

A Weöres Sándor Centenáriumi Év következő állomása a XXIV. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor rendezvénysorozata lesz. A Weöres mozdony a MÁV-Start Zrt. menetrend szerinti Corona járatával indul Tusnádfürdőre július 22-én a Budapest-Keleti pályaudvarról.

A járat témavonatként működik majd, Weöres Sándor életművének utolsó kötetéből, az Elhagyott versek-ből a Békéscsabai Jókai Színház színészei olvasnak fel, a versekhez irodalomtörténeti összefűzést, szakmai hátteret a Helikon Könyvkiadó főszerkesztője ad. A Weöres mozdony a tábor indulására, július 23-ára érkezik Tusnádfürdőre. A Weöres Sándor Centenáriumi Év programjával a Magyar Teátrum színházi sátorban és a Magyar Posta sátorban találkozhatnak a rendezvénysorozatra látogatók.

– weores100.kormany.hu